Adatosodás és Digitalizáció
Adatosodás és Digitalizáció. Nézzük meg, hogy ez a két fogalom mit is jelent külön-külön és milyen kölcsönhatásban vannak egymásra.
Kezdjük az adatosodás elhelyezésével. Adatosodásnak hívjuk, amikor mindenről információt gyűjtünk, amiről csak lehetséges. A begyűjtött információt adatformátumba rakjuk, hogy szemszerűek legyenek (mértékegységet adunk nekik). Egy jelenség szemszerű formátuma.
A digitalizáció nagyban különbözik az adatosítástól. Mikor digitalizálunk valamit, akkor az információt binárissá alakítjuk (nullákból és egyesekből álló kóddá) a számítógés feldolgozást lehetővé téve. A fenti fogalmak meghatározásából következik, hogy előbb mindig adatosítunk, majd digitalizálunk, tehát egy feldolgozási folyamat két egymást követő lépésről van szó. Az adat valaminek a leírásaként digitalizált formában köszön vissza laptop-jainkon, telefonjainkon.
Nem mindig volt ez így …..
Mióta adatosodik a világ?
A világ azóta adatosodik, mióta az ember kognitív fejlődése eljutott arra a szintre, hogy számolni, írni és olvasni tud. Az adatosodás folyamata kb. i.e. 3 évezredben Egyiptomból és Mezopotámiából indult meg. Akkoriban még csak a learatott gabonát, alapanyagok mennyiségét, és az épületek méreteit jegyezték fel. Ahogy az írás lehetővé tette a számszerűsítést, az utóbbinak köszönhetően kisírletezni is tudtak az emberek.
Írott formában rögzített adatok teret engedtek a reprodukciónak és innovációnak. A korábban lemért pl. épületeket ugyanúgy felépíthették vagy éppen korszerűsíthették a leírott terveket bővítve. Az építészet csak egy példa a sok közül. A századok előrehaladtával, az építészeti és mezőgazdasági adatoktól – a tudománynak köszönhetően – eljutottunk addig a pontig, hogy már emberi léptékkel átláthatatlan mennyiségben áll rendelkezésre adat.
Ekkor jött segítségül a számítógépek megjelenése. Nevéből adódóan számításokra dedikált eszköz. Napjainkhoz képest igaz kisebb adatfeldolgozást tett lehetővé, de mégis felgyorsított oly műveleteket amik korábban időigényesebbek voltak.
A számítógépek megjelenésével felgyorsult az adatosodás és vele együtt megjelent a digitalizáció. Az adatok attól kezdve már nem csak analóg adatok lehettek, hanem digitalizáltak is. Számítógépekbe táplálva pl. a választások adatait, lecsökkent az eredmények összeszámolására fordított idő.
Az 1990-es évek második felétől már hozzáférhetőbbé váltak asztali számítógépek. Ráadásul olyan operációs rendszerek jelentek meg, amik felhasználóbarátabbá tették a gépekkel való interakciót. A felhasználóbarátabb kezelési lehetőségnek köszönhetően a digitalizáció felgyorsult, duzzasztva az adatosodást. Azóta videókat, zeneszámokat, fotókat tárolhatunk, szerkeszthetünk vagy elemezhetünk.
Egy egyszerű kép vagy zeneszám digitalizáció önmagában nem teszi azokat adattá, de tulajdonságaikat számokkal körbeirva, értékelhető / elemezhető formát öntünk neki.
Ősidők óta adatosodunk, a digitalizáció pedig könnyebbé és fogyaszthatóbbá alakítja a korábbi analóg módon tárolt és / vagy elemzett adatokat. A digitalizáció az adatosítás szteroidja.
Adatosodás okai
Elsősorban azért adatosítunk valamit, hogy számszerűsítsük világunkat, így téve mérhetővé. Amikor valami ismeretlen után is kutatunk, az adatosítás tevékenységét végezzük. Számszerűsítjük annak érdekében, hogy matematikai eszköztár támogatásával megismerjünk körülményeket, új ismereteket szerezzünk.
Számtalan példát lehet felsorolni a történelemből, amikor mérhetővé tettek valamit: hőmérséklet, távolság, földrajz. Ezek a ma adatosított események mellett már túl hétköznapinak tűnhetnek, hiszen a Facebook vagy a Google messzemenően túltesz a felsorolt példákon.
A Google szövegekben való keresést könnyítő könyv indexeléssel kezdte az adatosítást és mára a földrajzi helyzetünk csak egy a sok dologból, amit adatosított és digitalizált. Az adatosításból nyert adatvagyonból nem csak maga nyerészkedik, hiszen más vállalatok számára is rengeteg adathoz hozzáférést biztosít, segítve a tudásmegosztást.
Facebook és Google kettőse egyaránt képes adatosítani viselkedésünket az online térben. A közösségi hálózatunk egyre jobban digitalizálódik, adatosodnak emberi kapcsolataink. Az emberi kapcsolatok adatosításával (gráfok) lehetővé tesszük, hogy matematika és pszichológia “nászra lépjen”. E két tudomány nászából született meg az adatalapú befolyásolás.
Adatalapú befolyásolás üzletileg a legérdekesebb oka az adatosításnak (Lásd: Cambridge Analytica). Nap, mint nap találkozunk az adatalapú befolyásolás kísérletével / tevékenységével, amikor csak kinyitjuk Facebook vagy Instagram alkalmazásunkat. A temérdek reklám / hírdetés nem véletlenszerűen, hanem előre meghatározott algoritmus alapján – célzottan – jelenik meg képernyőinken.
A befolyásolással tudunk ösztönözni vagy elrettenteni adatosításnak köszönhetően személyre szabottan. Személyreszabottsághoz a geográfiai tulajdonságainkon túl barátaink, érdeklődési irányaink részleteire is szükség van. Nem csak a nagyvállalatok adatosítanak, hanem mi hétköznapi emberek is, amint digitális nyomot hagyunk egy Facebook Like-kal, kommenttel vagy csak post-olunk valamit.
Természettudományok terén talán a legfontosabb az adatosodás léte. Elemezzük a körülöttünk lévő világot, kísérletek sorozatán keresztül, hogy javítsuk életkörülményeinket. A tudomány feladat a megfigyelt eseményeket és anomáliákat mértékegységgel ellátni a további kísérletek könnyebb nyomonkövetéséhez. (Az adatosításnak a folytonos természettudományi kísérleteken keresztül megannyi egészségügyi vívmánynak, eszkösznek köszönhetjük a létezését.)
Adatosodásból adatszámraztatás
Ha már mértékegységgel ellátott eseményeket kapunk, onnan már egy következő lépés az üzleti világban oly kedvelt viszonyszámok, mutatók, KPI-ok (Key Performance Indicator) képzése, ami már inkább adat származtatás, mint adatosítás.
Az utolsó ok talán a legmarkánsabb válasz arra, hogy miért is adatosodunk. Adatosodunk, mert az időbeliség ismeretlenjét kutatjuk, a jövőt. Mindenki szeretne a jövőbe látni, mi és hogyan alakul. Legfőképpen azért adatosítunk annyi mindent, hogy az adatok által lefedett tulajdonságokból és eseményekből kiszámítható valószínűségi szintekből következtetni tudjunk a jövőre.
Az előrejelzésekre a legrégebbi példa a pénzügyi területen készített előrejelzések. Minden év végén megjelennek olyan kimutatások, amik X évre előre igyekeznek megbecsülni a jövőévi kockázatokat, bevételeket és megannyi más üzleti szempontból releváns tényezőt. Ahhoz, hogy ez minél pontosabb legyen rengeteg globális és lokális tényezőről kell adatot szerezni (talán még a szél irányáról is 🙂 ).
Itt jön segítségül az adatosodás. Amiről ez idáig nem volt adat, annak meghatározzák a mértékegységét, tárolási módját, felhasználási lehetőségeit, és az előrejelzésbe illesztésének módját.
Mérési megszállottság
Mindent tudni akarunk. A minden tudást biztonságot, kiszámíthatóságot hoz. A kiszámíthatóságra és biztonságra törekvéssel tudom alátámasztani mérési megszállottságunkat. Az előző fejezetben felsorolt okok, jól reprezentálják, hogy rögeszmésen mindent tudni akarunk. (Ebben nagy segítség számunkra a Big Data technológia.)
Ez a fajta megszállottság ősidők óta benne van az emberben (lásd korábbi fejezet), azonban a digitalizálódás duzzasztott rajta nem is keveset.
A gazdaság több szektorában, például az iparban már jó ideje jelen van a folyamatos mérés igénye, lehetősége egyaránt. A valósidejű nyomonkövetés az iparban IoT (Internet of Things) technológiai megoldásokkal valósítják meg ( A fogalo: hálózatba kötött „intelligens” eszközöket takar, amelyek a beépített szenzoroknak köszönhetően képesek adatot gyűjteni. Big Data “rokona”).
Digitális eszközeinknek köszönhetően a közösségi hálózatoknak (IoT-nak köszönhetően) adatot szolgáltatunk. A közösségi hálózatok megjelenésével érzelmeink digitális adatok formájában teret engednek érzelmi alapú elemzéseknek (ld. “Trump választás” Cambridge Analytica botrány). A választók politikai kampányokra adott reakcióinak megfelelően képes a kampánystáb reagálni, ha rendelkezik a szükséges technológiával és know-how-val.
Manapság már a folyamatos mérés / mérhetőség hétköznapi igénnyé vált. Gondolok itt az okos órák pulzus, lépés vagy sebesség számlálójára. A múlt században megelégedtünk egy kvarc vagy analóg órával, ami jobb esetben stopper óra funkcióval is rendelkezett. Folyamatosan tudni akarjuk X vagy Y étel mennyi kalóriát tartalmaz, azokból mennyit fogyasztunk, ill. mennyit égetünk el.
Ipar, politika, magánszemély és még megannyi társadalmi entitást fel tudnék sorolni, amit feladattól és céltól függetlenül hajt a mérés vágya. Jelen technológiákkal már kielégíthetjük tudásvágyunkat, de figyelve a világot konzumerista berendezkedésből kifolyólag nem látszik, hogy bárki is határt szeretne szabni ennek a megszállottságnak.
A minden tudás ígéretét hajszolva tartózkodnunk érdemes az adatmániától, nehogy elfeledkezzünk az adatok korlátairól. A tudás hatalom, de a hatalomvágy nem szabad, hogy eluralkodjon rajtunk.
Hol a határ…?
Jelenleg sem az adatosodásnak, sem a megszállottságnak nem látom a határait. Az adatok tárolására és felhasználhatóságának korlátozására már jelent meg jogi szabályozás (ld. GDPR). A jogi szabályozás nem természetszerű eseménynek aposztrofálható adatosodás szempontjából, de kezdeményezésnek jó a megszállottság tüneteinek kezelésére.
Adatoknak pedig nincsenek határai, de korlátai igen. A korlátokat a használat során bekövetkező kombinációk és helytelen értelmezések adják. Például vegyük az adatok korrelációját egy egyszerű példán keresztül. Emberek tömkelege rákeres az influenza tüneteire Google-ben, az nem jelentheti azt első ránézésre, hogy járvány ütötte fel a fejét.
Adatok korrelációja még nem jelent feltétlenül ok-okozati kapcsolatot: tünetekre vonatkozó keresések száma nem jelenti azt, hogy az emberek influenzásak. Lehet csupán a megbetegedést szeretnék megelőzni.
Világunk már most túladatosított. A következő korszakokban újabb technológiák megjelenéséből és mérésimegszállottságunkból következően ez aligha fog változni. Új intézmények, szervezetekre lesz szükség, amik nem csak szabályoznak, de oktatnak is (természetes és jogi személyeket egyaránt).
Szabályozások parametrikussága helyett paradigmatikus változásra van szükség.
Összefoglalás
Mostani bejegyzésemben egy hot-topic témát vetettem fel, várhatóan az is marad az elkövetkezendő években. Adatot gyűjtünk, tárolunk, mérünk, elemzünk. Az adatosodás és digitalizáció jelenségén végigmenve láthattuk együttesük fényes, és árny oldalait egyaránt.
Arról is olvashattunk példát, hogy mennyire felelőtlenül, bohém módunk kezeljük, akár legszemélyesebb (politikai vélemény) információinkat is.
A jelen cikk nem csak tájékoztató, de figyelemfelhívó céllal is íródott az adatosodás jegyében, hogy elősegítse azt a paradigmaváltást amire szükségünk lesz a következő évtizedekben. Az adatok másodlagos felhasználása is talán nagyobb figyelmet kap.
