Közülük a felhők piacán 3 nagy szereplő dominál:
- Microsoft Azure (Azure)
- Amazon Web Services (AWS)
Az ég nem borul be, de a világ felhősödik, amit alátámasztanak a következő adatok:
- 2020 végére a vállalatok workload-jának 83% lesz felhőben (Forrás: Forbes)
- Statisztikai számítások folyamatainak 41% fog valamilyen közösségi platformon futni, 20% magán felületen és 22% hybrid felhő platformon (helyi és felhő erőforrások együttes igénybevételével). (Forrás: Forbes)
- A helyi (on-premise) munkamenetek várhatóan csökkenni fognak 37%-ról 27 %-ra. (Forrás: Forbes)
- Cloud megoldások iránti igény 18%-kal növekedett 2019-ben. (Forrás: SysGroup)
Amikor eljön a cloud service igénybevételének ideje a szolgáltató választásnál sokaknál nagyrészt az ár dominál. Azonban nagyon fontos, hogy megnézzük mi az amire szükségünk van nekünk és vállalatunknak. Igaz, több szereplő van a piacon, azonban külön-külön meg van a maguk előnye.
A következőkben, azonban a három domináns szolgáltatót hasonlítom össze.
Összehasonlítási szempontok
Alapítás
Amazon Web Services (AWS)
A felhő piac legöregebb szereplője. Igényalapú (on-demand) Cloud Computing platform szolgáltatásokat nyújt vállalatoknak, kormányoknak fizetett-előfizetői alapon.
AWS 2006-ban fordult a nyilvánosság felé olyan szolgáltatásokat ajánlva, mint az Elastic Compute Cloud (EC2) vagy a Simple Storage Service (Amazon S3). Ezekről egy későbbi fejezetben részletesebben írok.
Publikussá váltak 2009-ben az Elasitc Block Store (EBS) és további szolgáltatásként az Amazon Cloud Front, Content Delivery Network (CDN).
Microsoft Azure (Azure)
A Microsoft 2010-ben indította útjára Azure szolgáltatását üzleti ügyfelek számára. 2014-ben keresztelték át hivatalosan “Microsoft Azure”-ra. Az “Azure” név azonban benne maradt a szóhasználatban.
Megjelenése óta nagy előrelépést ért el a versenytársai körében.
Google Cloud Platform (GCP)
Ez a szolgáltatást, ahogy a neve is fémjelzi a Google biztosítja. E szolgáltatás hátterét ugyanaz az infrastruktúra adja, mint amit a Google maga is használ belsőleg vagy biztosít végfelhasználók számára (Google kereső motor, Youtube, stb.)
A GCP 2011-ben indult útnak, és kevesebb mint egy évtized alatt sikerült tekintélyt szereznie a felhők piacán.
Elérési területek(Availability Zones)
Az AWS, mint a legérettebb felhőszolgáltató elsőnek alakította ki hálózatát, így a föld számos részén alakított ki elérési pontokat. A versenytársak is igyekeznek felzárkózni:
2020 januárjában a következő a helyzet elérési területek viszonyában:
- AWS-nek 21 régióban (66 elérési zónával, további 12 kiépítés alatt) van jelen
- Azure 54 régióban van jelen (140 országban elérhető)
- Google Cloud Platform 20 régiót tudhat magáénak (további 3 kiépítés alatt), 61 elérési zónával.
AWS Regiók és elérési zónák:
AWS régiónként 3 elérési zónát biztosít.
MS Azure régiók és elérési zónák:
Google Cloud Platform régiók és elérési zóna
Google az Amazon-hoz hasonlóan regiónként 12 elérési zónát tart fenn.
Piaci Részesedés és Növekedési Ráta
Piaci részesedéseket elemezve a világ vállalatainak 80% vesz igénybe vagy gondolkodik AWS szolgáltatás igénybevételén, mint elsődleges felhő platform.
Microsoft Azure-ját 45%-ban preferálja a piac, miközben 22%-a gondolkodik a használatán. A Google Cloud Platform-ját a piac 18%-a használja és 23%-uk gondolkodik a jövőbeni alkalmazásán.
Az egybecsengő százalékos értékek kumulált értéke azért haladja meg a 100%-ot, mert használatot tekintve vannak átfedések, ezért is kapott hangsúlyt az AWS mint sokaknál elsődleges felhőszolgáltató.
(Statisztikákt forrása: Forbes)
A növekedési rátákban nagy különbségek mutatkoznak. Az AWS piaci uralma ellenére növekedésben az MS Azure és GCP is lehagyták. Az Azure 2018-2019 között 75%-kal bővült, a GCP ugyanezen időszak alatt 83%-kal. (Forrás: Canalys.com)
A legfrissebb növekedési adatokra még sajnos várnunk kell 2020 Q1 végéig.
Ügyfél kitekintés
Most pedig nézzünk néhány nagyobb felhasználót, melyiket választották a három szolgáltatóból.
Mivel AWS van a legrégebben a piacon magáénak tudhat jó néhány ismert ügyfelet, mint a Netflix, Airbnb, Unilever, BMW, Samsung, MI, Zynga stb.
Azure is nyer egyre nagyobb ügyfeleket, mint Johnson controls, Polycom, Fujifilm, HP, Honeywell, Apple, stb.
Google, mivel ugyanazt az insfrastruktúrát ajánlja ki, mint amit használ ez elnyerte egyesek szimpátiáját: HSBC, PayPal, 20th Century Fox, Bloomberg stb.
Szolgáltatások a felhőben
A szolgáltatások szolgáltatók által adott neveit nem fordítottam le, mert a pontos terminológia elsajátításához, és további tájékozódáshoz célszerűbb azokat az eredeti nyelvükön ismerni.
A szolgáltatásokat a teljesség igénye nélkül soroltam fel, mert azok számossága jelentősen megnövelné a cikk terjedelmét, ha az AWS közel több mint 200, az Azure közel 100, és a GCP 60 körüli szolgáltatását felsorolnám és / vagy bemutatnám.
Helyette áttekinthetőbbnek találtam táblázatos formában prezentálni a főbb szolgáltatásaikat csoportokra bontva:
- Számítási szolgáltatások (Compute Services)
- Adatbázis szolgáltatások (Database Services)
- Tárhely szolgáltatások (Storage Services)
- Hálózati szolgáltatások (Networking Services)
Számítási szolgáltatások ( Compute Services)
(IaaS=Infrasturcture as a Service; PaaS=Platform as a Service; Containers=Konténerek [izolált futtatási környezetek]; Serverless Functions / FaaS=Function as a Service)
Adatbázis szolgáltatások (Database Services)
(RDBMS=Relational Database Management System; NoSQL: Key-value: dokument adatbázis típus; NoSQL: Indexed: Indexálási struktúrák (e.g. B-Tree, T-Tree, O2-Tree)]
A különbség az RDBMS (SQL) és NoSQL adatbázisok között, hogy a NoSQL egy strukturálatlan tárolási mód. Az áttekinthetőség érdekében az SQL és NoSQL közötti különbséget az alábbi “előnyök-hátrányok” táblázat mutatja:
Tárhely szolgáltatások (Storage Service)
Object Storage egy tárolási architektúra. Objektumként tekint az adatra, magába foglalja az adatot magát, a metaadatokat.
Block Storage az a tárolási megközelítés, melyben minden egyes tárolási mennyiség / volumen egyéni meghajtóként (HDD-ként) funkcionál.
Cold Storage típusú szolgáltatások olyan adatok tárolására szolgálnak, melyek használata nem túl gyakori (pl. régi Facebook fotók). Magas kapacitású és magas tárhely sűrűségű, ugyanakkor alacsony fogyasztású gépek foglal magába.
File Storage szolgáltatás ami legközelebb állhat a hétköznapi felhasználókhoz. File szintent elkrül eltárolásra az adat a felhőben.
Hálozati szolgáltatások (Networking Services)
Virtual network (Virtuális hálózat) technológia lehetővé teszi, hogy kettő vagy több virtuális gép adat kommunikációja létrejöjjön. Hasonló a helyi computer hálózatokhoz, de kapcsolatot biztosít virtuális szerverek és egyéb kapcsolódó virtuális komponensek között is.
Elastic Load Balancer a szerverekre áramló adatok elosztója. Automatikusan szétosztja az adatokat szerverparkunk gépein.
Peering helyi adat központunk közvetlen csatlakoztatása a felhőszolgáltató platformjához, privát hálózati csatlakozással.
DNS szolgáltatások, melyek a web címeket IP címmé alakítják. Jelen DNS szolgáltatások egy IP-hez rendelt hálózatba kötött gépeket fednek le.
Árazási modellek
Árazási modelleik összehasonlítási alapjául az ajánlott szerverek kapacitását vettem.
cloud pricing
Fontos megjegyezni, hogy az AWS elkezdett perc alapú számlázással operálni, Azure már ezt korábban alkalmazta, de a Google másodperc alapon számláz. (A másodperc alapú számlázás lehetőséget nyújthat némi költséghatékonyságra.)
A Google esetenként különféle kedvezményekkel is segíti az ügyfeleit, hogy így nyújtson költséghatékonyabb megoldásokat versenytársainál.
(Forrás: Gartner)
Összefoglalás
Tehát ezek volnának napjaink felhőóriásai. Szolgáltatásaikat érdemes figyelembe venni függetlenül attól, hogy éppen induló vállalkozásunk vagy már helyben kiépített adatközpontunk van. A most indulóknak könnyebb kiépíteni, a már pályán lévőknek pedig közép-hosszú távon erőforráshatkényabb lehet valamelyik felhő platformra áttérni.
Leveszik a gépparkok üzemeltetésének terhét vállalatunk válláról, ami mellett adat központjaink kapacitás igényének kielégítése hosszú beszerzési folyamattól is megkímél.
Elgondolkodtató lehetőségeik tárháza….
Egy olyan felület ahol magunk konfigurálhatjuk szerverparkunk valós időben, ill. a hozzájuk fűződő operatív és adminisztratív feladatokat.
